Városon kívül: Erdő

Akaratlanul is a senseire néz. Látja,hogy mi történik vele. Nem igazán érti,hogy bírhatja ezt ordítás nélkül. Végül amikor Hanakoba fúródnak a fegyverek,akkor már komolyan gyanakodni kezd,hogy itt valami nem stimmel.
-Hát,ilyennel még nem volt dolgom.-mondja furcsálkodva,de mosolyog is azon,hogy Hanako sündisznó lett.
Jasamit megpillantva megint elmosolyodik,de mostmár kapizsgálja,hogy mi van itt.
-Szerintem ez egy genjutsu.-mondja nevetve,látva Hanako meglepett arcát.

*Mikor Chuuko felül még jobban aggódni kezd.
-Ne mozogjon sensei az csak rosszabb lesz.
*Mikor aztán átfúródnak belé a kunaik először nem kap levegőt a meg lepetéstől majd fel eszmél, hogy nem csak nem fájnak a sebek, de meg sem halt tőlük. Jasami alakját meg pillantva fel áll és legszívesebben le keverne neki egy pofont amikor Haruka meg jegyzi, hogy ez csak genjutsu.
-Szóval a sensei szórakozik velünk?
*Kérdezte dühösen kezét ökölbe szorítva.
-Ezért még meg kapja a magáért ha a kezem közé kerül. Nem szép dolog így meg ijeszteni, mert ha legközelebb tényleg baj lesz akkor inkább rá se fogok nézni.
*Beleüt egyet abba a valamibe ami előttük van hátha attól el tűnik.
-Keressük meg Chuuko senseit aztán állítsuk a sarokba büntetésül.

Úgy tűnik a rejtély megoldva, hiszen ráeszméltetek, hogy csak egy csúnya genjutsu hatása alá kerültetek. Hanako odacsap a Jasami-t ábrázoló valamire, de semmi sem történik. Ezután hangos nevetést hallotok, majd megjelenik Chuuko-sensei is, aki szélesen mosolyog.
- Azt hiszem már ennyi volt a bújócska. Itt az ideje némi élelem után nézni, még mielőtt beesteledik.
Abban a pillanatban elhajít egy kunait, és az egyik faágról egy madár hullik alá.
- Nos részemről ez meg is történt. Ha akartok, akkor menjetek és vadásszatok valamit, ha nem, akkor gyertek a táborba és megbeszéljük a mai nap eseményeit.
Odamegy a madárhoz, felveszi és elindul a tábor felé.

*Mivel a Jasamit formázó valami nem tűnt el, nem tűnt jó kedvében. Legszívesebben Chuukohoz vágott volna valamit, de inkább mérgesen el fordult.
-Én megyek vadászok valami ehetőt.
~Meg úgy is le kell nyugodnom kicsit. Talán el mehetnék a tóhoz ott talán lesz valami. Úgy is kevés vizem van már.
*Elindult a tó felé.

Amikor meghallja Chuuko nevetését,felé fordul. Hanakoval ellentétben ő nem bosszús.
-Értettük sensei!-válaszolt jókedvűen.
Miután Chuuko otthagyta őket,Hanako is menni készült.
-Rendben,én is keresek valamit.
~De ezúttal nem halászok.
Elindult Hanako után,de egy idő után külön vált tőle.
~Hmm,talán madarat kellene fognom nekem is. Vagy vaddisznót,bár az keményebb lenne. Azt hiszem jó lesz valami madár is.
Gyors léptekkel haladt és közben minden felé figyelt,hátha lát valami nagyobb testű madarat,vagy több kicsit,amit érdemes elejteni.

Hanako

Amint a tó felé sétálsz, úgy tűnik ezúttal a kegyeikbe fogadtak az égiek és a szél szembe fúj és ha óvatosan mész, akkor egy fiatal vadmalacot látsz, aki úgy tűnik elvesztette az anyját. Ha gyors vagy, akkor még azelőtt elejtheted, mielőtt visítani kezdene, ami nem lenne rossz fogás.

Haruka

Neked is szerencséd van, hiszen az egyik közeli fán egy kisebb madárraj tanyázik. Jobban megnézve, van köztük néhány méretesebb példány is, ami jól jöhet. Ha ügyes vagy, akkor kettőt-hármat könnyedén elejthetsz, de ha elvéted, akkor az összes elmegy értelemszerűen.


/Bocs a gyenge postért/

Amint megpillantja a madarakat,megáll és kikémleli a nagyobb példányokat.
~Hmm,szép madarak. Ha csak egyet elejtek,az már elég egy étkezésre.
Megkordul a gyomra,eddig a senseit keresték,eszébe sem jutott enni egész nap,annyira bele merült a dologba.
~Csak egy lehetőségem van,ha hibázok,akkor elrepülnek és keresgélhetek megint...Kettő kellene legalább,akkor biztosan marad holnap reggelre,még talán ebédre is...De ha több,az se baj.
Elővett négy kunait. Keresett két nagyobb madarat,majd Shunshin no Jutsuval a közelükbe került olyan helyzetben,hogy mindkettőt megcélozhassa forgolódás nélkül. Eldobott feléjük egy-egy kunait,a maradék kettőt két másik madár felé dobta. Remélte,hogy minimum egyet elejt ezek közül.

*Meg pillantva a kis malacot kicsit elérzékenyült amitől gyorsabban le tudott higgadni.
~Szegényke el vesztette a mamáját.
*Eszébe jutott saját anyukája.
~Én is elvesztettem csak én már örökre.
*Nézte a kis malacot.
~Most mit csináljak? Kegyetlenség lenne egy ilyen apróságot meg ölni és az anyukája is szomorú lenne. De ha oda megyek és visítani kezd akkor ha meg jelenik az anyukája akkor azt hiszi meg támadom a kicsinyét.
*Lapulva várni kezdett.
~Talán jobb lesz ha várok egy kicsit talán már keresi a mamája és ha meg találja akkor majd együtt haza mehetnek. Én majd keresek valami mást vagy még ott vannak a tegnapi madarak.

Haruka

A madarak valóban szépek és meg is találod azt a két példányt, ami valamivel nagyobb a többinél. Ekkor egy jutsut használsz és már repülnek is a kunaiok, azonban a siker nem száz százalékos. Az egyik nagyobb példányt eltalálod és lefordul a fáról, majd egy kisebbet is., a másik két kunai azonban mellé megy. Egy a faágba fúródik, egy meg elszáll és a földön landol. A semminél persze ez is jobb...


Hanako

Lapulsz és figyeled a malacot, aki tanácstalanul forgolódik jobbra-balra. Miután megunja elindul az egyik irányba, amivel nem lenne különösebb gond, de épp feléd tart, majd meg is lát, de nem ijed meg hanem megáll és bámul téged és még csak nem is visít. Talán azt hiszi, hogy te lennél a mamája? Hát... akkor téved...

Haruka a két elejtett madárhoz megy egymás után és ha valamenyik még él,akkor tesz róla,hogy ne kelljen szenvednie. Ez után összeszedi a fegyvereit. Fogja a két madarat és a tóhoz megy,ahol elmossa a két másik kunait is. Ez után vissza indul a táborba. Visszaérve hozzálát,hogy elkészítse.
-Hanako még nem ért vissza,sensei?-kérdi Chuukot,ha látja.
Miután sikeresen előkészítette a madarakat,hozzá lát,hogy megsüsse a nagyobbikat,a kicsit egyelőre nem süti meg,ha lehet,meghagyja holnapra.
~Gondolom a sensei majd akkor értékeli a napunkat,ha Hanako is visszaért. Addig megeszem a madaramat.

*Csendben figyelte a malacot ami felé kezdett jönni.
~Jaj erre jön szegény pára.
*Látja, hogy malac meg torpan valamivel előtte.
~Talán ha nem mozdulok meg és ha időben elő kerülne a mamája akkor nem kellene el kergetnem vagy bántanom szegény két.
*Tovább figyelte a malacot.
~Remélem hamar elő kerül a mamája nem szeretném ha a sensei vagy Haruka utánam jönne amiért kések. Akkor biztosan meg ijedne és akkor a mamája is meg támadna ha elő kerül.

Haruka

A madarak készítése közben Chuuko is megvacsorázik, majd aggodalmas tekintettel nézelődik a tó irányába.
- Amint látod, még nem ért vissza. -feleli Ha egy óra múlva nem érkezik vissza, kénytelen leszek utána menni. Remélem nem esett baja...

Hanako

A malac miután jól végigmért, egy lépéssel közelebb jön és leül előtted. Nem tűnik ijedtnek, sőt meglehetősen magabiztos. A közelben nem hallasz/látsz semmi mozgást, ami arra utalhatna, hogy a mamája a közelben volna. Ha a kicsi félne tőled, akkor valószínűleg már rég visítani kezdett volna.

*Csendben nézte a malacot ami őt nézte.
~Úgy látszik nem fél tőlem. Remélem a mamájának nem eset baja.
-Szia pöttöm. Csak nem el vesztél és nem találod a mamádat?
*Kedvesen beszélt hozzá miközben lassan óvatosan, hogy meg ne ijessze a malacot ki nyújtotta felé a kezét.
-Akarod, hogy segítsek meg találni?

-Uhum...Akkor én most eszem.-felelte.
Mivel már nagyon éhes,nem tud tovább várni az evéssel Hanakora. Nyugodtan elfalatozott,közben magában átgondolta a mai napot. Utána elkalandoztak a gondolatai mindenfelé.
~Alig várom,hogy haza menjünk. Hiányzik a puha ágyikóm.
Felnézett és a felhőket figyelte,ahogy átúsznak az égen.
~Persze a szabad ég alatt aludni is klassz dolog.
-Sok növendéke volt már,sensei?-kérdezte olyan hirtelen,mint amilyen hirtelen eszébe jutott a kérdés.

Haruka

Nekiállsz az evésnek és a kérdésedre Chuuko először felnéz és elmosolyodik.
- Hát volt rá elég időm, nem gondolod? Ha jól számolom, akkor eddig tizenkét cspatot neveltem ki, de mind közül a legkiválóbb tanítványom Sarutobi Asuma volt. Igazi tehettség. Nem véletlenül tagja a Daimyou testőrségének is. De remélem, hogy ti is legalább olyan jók lesztek egy napon.


Hanako

A malac közelebb jön és a fejét a kinyújtott kezednek dörzsöli és elégedetten röfög. Úgy tűnik valóban azt hiszi te vagy a mamája, vagy csak szimpatikus vagy neki. A lényeg, hogy most rajtad múlik, hogy mi lesz vele...

Haruka elnevette magát a dolgon. A senseinek igaza volt abban,amit mondott neki.
-Hát,igaz ami igaz...Szóval Sarutobi Asuma? Ő az elöző Hokage fia,ugye? Azt hiszem egyszer láttam őt...valahol a faluban.
Beleharapott a madárba. Egy kis sóval jobb lehetett volna az íze,de így sem volt rossz.
-Igyekezni fogok sensei!-mondta Chuuko utolsó mondatára mosolyogva.
Lassan végzett a madárral és már csak az alvás maradt,meg előtte megvárja,hogy miként értékeli a napot a sensei.
-Na és...volt olyan tanítványa,aki rossz útra tért?-kérdezte kíváncsian.

/Yuki/

Pár órába bele telik, mire eléritek a támadás helyszínét. A kereskedővel és a csapatával elég kegyetlenül elbántak. A szekerek darabokban voltak, a fák között több hullát is felfedeztél. Ezek voltak a legláthatóbb nyomok. A jounin meredten áll és rád néz.
- Jól vagy? Nem túl durva a látvány? - kérdezi tőled, majd elindul a roncsok felé.
Tira átvizsgálja a szekerek maradványait, majd néhány hullát is alaposan szemügyre vesz. Miután végzett a dolgával, oda sétál hozzád és a válladra teszi a kezét.
- Most pedig keress valamilyen nyomot, amivel kiderül hogy merre mehettek! Tudom, nem a legszebb látványban van most részed, de ez is hozzá tartozik a feladatunkhoz. Nos, láss hozzá! - adja ki az utasítás neked.

/ A következő postodban a reagálásodat írd le és azt hogy miket vizsgálsz át nyomok után. Hogy miket találtál, azt majd én leírom/

*Kicsit hagyja, hogy a malac dörzsölgesse magát hozzá.
-Aranyos vagy.
*Másik kezével is előre nyúl és ha malac engedi akkor fel emelve ölbe veszi és fel áll vele. Ha meg riad akkor meg várja míg újból meg töri őt és fel állva nézelődik körbe.
-Gyere keressük meg a mamád. Biztosan aggódva keres téged már.
*Mondja neki aztán vele együtt keresni kezdi a malac mamáját.
~Remélem elő kerül a mamája. Ha egyedül hagyom szegénykét fel falja valamilyen vadállat.

Haruka

Amikor a rossz útról kérdezed, sóhajt egyet és lehajtja a fejét.
- Volt egy tanítványom, aki rossz útra lépett. Egy igazi géniusz volt és mára akár Kage is lehetett volna, de kiirtotta az egész klánját és elhagyta a falut. Azóta egyszer járt itt, de nem tudták elkapni. Ő volt a legfogékonyabb és kiváló genjutsu használó volt, ami még veszélyesebb ellenféllé tette. Ő Uchiha Itachi.

Hanako

A malac hagyja, hogy felvedd, majd elindulsz vele, de egyelőre sehol semmi, ami arra utalna, hogy a mamája a közelben lehet és már a nyomokat is alig látod a folyamatos mozgás és a sötétség miatt, ami szemfedőként ereszkedik az erdőre. A kis állat úgy tűnik, jól érzi magát, és nem ellenkezik.

*Lében a malaccal sétálva próbál nyomokat keresni a malac anyukája után.
~Egyre jobban kezd be sötétedni és ha nem indulok vissza akkor vagy a sensei vagy Haruka utánam jön.
*Le néz a malacra.
-Sajnos ha nem találjuk meg gyorsan a mamádat akkor lehet, hogy már nem is fogjuk tudni meg találni. Reggelre már messzi földön fog keresni téged.
*Sóhajt egyet.
~Remélem itt van valahol a közelben is kiszagolja a kicsinyét. Nem szeretném itt hagyni csak úgy és a mamája is nagyobb veszélyben van ha teljesen besötétedik.

Haruka figyelmesen hallgatja a senseit. Amikor a klánmészárláshoz ér a történetben,már tudja,kiről van szó,de nem szól közbe.
-Kíváncsi lennék,hogy miért tette...De biztosan olyan indoka lenne,ami mások számára elfogadhatatlan...
Többet nem szólt,csak csendben egy fa tövébe ült és pihent. Próbált nem elaludni. Meg akarja várni Hanakot.
~Talán ma ő próbált horgászni?-gondolta magában és kuncogott,már el is felejtette az előbb hallott történetet.

Haruka

Míg pihensz, addig az öreg Jounin feláll és ismét megidézi a kutyáját, majd mosolyogva fordul feléd.
- Remélem ismerős. - mondja nevetve. - Megkeresem Hanako-t, addig vigyázz a táborra.
A kutya pedig elindul, Chuuko meg követi.

Hanako

Amíg viszed a malacot, semmi sem utal arra, hogy bárki vagy bármi is lenne a közelben. Néhány perc séta után lépteket hallasz és egy fehér kutya jelenik meg, majd mögötte Chuuko is.
- Csak, hogy megvagy. Azt hittük elvesztél. Gyere vissza a táborba, lassan ideje lenne pihenned.
Ekkor veszi észre a malacot.
- Nocsak. Ezt hol találtad?

-Igen. Szia blöki!-köszön mosolyogva a kutyának.
Bólint,majd lehunyja a szemeit egy percre. Mikor kinyitotta,a sensei már otthagyta. Míg egyedül van,kicsit körbe járja a tábort.
~Olyan szép tiszta az ég. Még szebb lenne,ha az egészet láthatnám fák nélkül.
Felugrik egy fára,majd felsétál a tetejére és ott leül egy vastag ágra. Időközben már teljesen besötétedett,így szép látvány tárul elé.

*Malacot ölben tartva megy vele tovább.
~Szegény ha nem találom meg mihamarabb a mamáját akkor muszáj leszek én vigyázni rá.
*Mikor mozgást hall elindul felé majd meg pillantva a kutyát először fegyverért nyúlna, de aztán meg pillantja Chuukot. Vegyes érzelmekkel fogadja részben örül is neki meg nem is.
-Itt találtam és most keresem a mamáját. Talán még itt van valahol a közelben. Meg kell találnunk vagy az éjszakát egyedül biztosan nem éli túl.

Haruka

A látvány valóban szép, hiszen az ég tiszta és csillagok és a telihold világítják be az eget, és ebből a kis fényből jut a földre is. Az erdő is lassan nyugodni tér. Néha egy-egy erdei állat lépteit lehet hallani és a levelek suttogását, ahogy a lágy esti szellő rázza őket.

Hanako

- A mamáját keresed. Akkor gyorsan megtaláljuk.
A kutya megszaglássza a malacot, majd elindul, Chuuko pedig mögötte.
- Siess, mert lemaradsz! - szól hátra az öreg.
Közel egy óra bóklászás után a kutya megáll és fejével előrefelé bök, jelezve, hogy talált valamit. Chuuko abba az irányba bámul és jelzi, hogy tedd le a malacot. Amikor ez megtörténik, az állat ki rohan a sűrűből és egyenesen egy kicsinyeivel koborló kifejlett vadmalachoz szalad, majd még egyszer hálásan visszanéz rátok.
Chuuko ezután elindul visszafelé.
- No... mára itt végeztünk is. Itt az ideje a mai nap áttekintésének!
Visszaértek a táborba és leültet benneteket a tűz köré.
- Nos., ti hogyan értékelitek a mai napot? - kérdezi.