Városon kívül: Erdő

A falun kívüli hatalmas erdőség.

Haruka mint mindig,gyors tempót diktál,még séta közben is,de azért olyat,ami másnak sem okoz komoly gondot. Befejezi az almát,majd a csutkát eldobja egy bokorba.
-Milyen is? Hát kicsit merev. Valahogy túl komoly. A sensei meg,hát öreg. De eddig rendesnek tűnik,nem perverznek.
Az erdőhöz érve ő is körül néz,jó csendes,mint mindig. Izumi megjegyzésére elmosolyodik.
-Mire gondolsz?-kérdi széles mosollyal.

Izumi egy pillanatra elgondolkozik.
- Mondjuk gyakorolhatnánk, vagy fussunk versenyt, vagy nem tudom, de valamit mindenképp. Az elmúlt pár napban nem voltam küldetésen, még a végén elpuhulok. Szóval a sensei rendes... áldás egy olyan jounint kifogni, akinek nincs semmilyen becsípődése. Van valami ötleted? - kérdezi kedvesen, miközben egy mókust figyel, aki az egyik fa törzsén futkározik.

Az állát dörzsölgeti és gondolkodik,közben az eget bámulja,már amennyire látszik a fák lombjaitól.
-Versenyt futni? Jól hangzik,bár biztos,hogy veszíteni akarsz?-kérdezte nevetve.
~Bár ki tudja,talán utol ért azóta.
-Gyakorolhatunk is,de mit szeretnél gyakorolni.
Felfigyel ő is a mókusra és a tekintetével követi.
-Miért,neked milyen senseied volt geninként? Valami gonosz perverz? Vagy alkoholista?-kérdezte vigyorogva.

-Jól van. Akkor legyen célbadobó verseny!-mondta vidáman.
Hallgatta a lányt a senseiekről,akikről mesélt,de közben továbbra is felfelé nézett. Majd hirtelen mintha látott volna valamit,egy fehér madarat,vagy hasonlót,de mire egyet pislogott,már nem volt ott.
-Hmm...
Izumira nézett,aki már dobott is egy kunait az X-be. Megint az égre nézett,majd vállat vont és elő kapott egy kunait és el is dobta a cél felé. A cél közepétől pár centire találta el a fát.
-Most nem. De ha elsőre eltalálnám,túl hamar kikapnál.-mondta viccelődve.

-Ó. Hát persze! Ezt el is higyjem,mi?-kérdezte nevetve.
Elő vett egy újabb kunait és eldobta az x közepe felé,beljebb,mint az előbb. Büszkén mosolygott Izumira. A zajra nem figyel,bár halja.
-He?
Csak most kezdi érdekelni a zaj forrása,mert látja,hogy barátnőjét is komolyan foglalkoztatja a dolog. A fához sétál és elteszi a kunaiokat,Izuminak pedig oda viszi a sajátjait.
~Kik lehetnek ezek?

A lány átveszi a kunaiokat, de nem teszi el őket.
- Nem tudom, de nem vadak, az biztos. Lehet, hogy...
A mondat végét valószínűleg már sosem tudod meg, mert Izumi egy hatalmas ugrással kerül ki egy felé dobott kunait. Ebben a pillanatban egy tucatnyi fegyveres, marcona tekintetű alak jelenik meg mind két irányból.
- Ide mindent, ami nálatok van! - ordítja egy ritka ronda, szőrös, nagydarab férfi.
Izumi, ezalatt földet ér és elmosolyodik.
- Ez most rablás? -kérdezi, érezhető gúnnyal.
Ekkor a nagydarab vezérféle mögött megjelenik egy alacsonyabb, félszemű fickó is és rád mutat.
- Ő volt az főnök! Ő kapta el Noroi-t és a bandáját!

Figyel a lány szavaira,majd ösztönösen hátrébb ugrik,amikor Izumi kikerüli a kunait. Körbe néz,mikor az idegenek megjelennek.
-Ó,nocsak!
Izumira néz és látja,hogy rendben van. Sőt,humoránál van,mint mindig. Legalábbis erre következtet a gyúnyolódásból.
-Annak tűnik.-mondja mosolyogva.
Az alacsony,félszemű fickó szavain meglepődik egy kicsit.
-Noroi és bandája?Hehe,rémlik valami. Azt hiszem.-mondja,miközben az arcát vakargatja zavarában.

Továbbra is csak mosolyog. Külösebben nem zavarja,hogy szép lassan körbe veszik őket. Izumi válaszára nem reagál. Nem kellemes az emlék számára.
-Hát,ha rajtunk múlik,akkor egy darabig nem is lesz részetek benne.
Körbe néz,amikor kardot rántanak. A zsebébe nyúl és egy csokit vesz elő,majd a főnök lába elé dobja.
-Ne mondjátok,hogy nem kaptatok tőlünk semmit.-mondja kedvesen.
Egyelőre nem tesz semmit,megvárja,hogy mit lépnek az ellenfeleik.

Amikor odadobod eléjük a csokit, a vezér arca vörös lesz a haragtól, majd egy hatalmas nyálvihar közepette ordítozni kezd.
- HÁT JÓ! HA NEM TANULTATOK TISZTESSÉGET, AKKOR MAJD MI TANÍTUNK NEKTEK! ELKAPNI ŐKET!
Ebben a pillanatban elindulnak felétek. Izumi nem tétovázik és a levegőbe szökken, miközben kézjeleket formál és apró lángcsóvákat fúj az közeledőkre./Housenka no Jutsu/ Az útonállók zavartan ugrálnak ide-oda, ezzel teljesen szétzilálva a kört, amit alkottak körétek. Izumi mikor földet ér, elégedetten mosolyog.
- Nos... Te jössz... - mondja mosolyogva.

Haruka hátrébb lép egyet,hogy elkerülje a nyálvihart,ami a férfi szájából tör elő.
-Ó,hát ezért adtam oda azt a finom csokit?-kérdezte mosolyogva.
Tudja,hogy ez csak még jobban felbosszantja őket és úgy is lesz. Figyeli,ahogy Izumi ellentámadásba lendül.
-Rendben.-felelt a lánynak.
Pecséteket mutatott a Bunshin no Jutsuhoz és három klón jelenik meg,akik három fele futnak. Az összezavart banditákat bizonyára még jobban megkavarja. Ez után elő vesz mindkét kezébe egy kunait,hogy védekezhessen.
-Efféle szórakozásra gondoltál?-kérdezte Izumit.

Néhányan azonnal elindulnak, hogy elkapják a klónokat, így kevesebben maradnak körülöttetek. Eközben Izumi újabb kézjelekbe kezd és egy hatalmas tűzlabdát indít a támadók felé, akik össze-vissza futnak és ugrálnak előle. A vezér pedig téged szemel ki és kardjával, meg még két embere társaságában feléd rohan. A csapást egy ügyes hátraszaltóval kikerülöd, de úgy tűnik nem adják fel, hogy miszlikbe aprítsanak és továbbra is ész nélkül rohannak feléd. Amikor megállsz, a hátad mögül is hallod, hogy páran el akarnak kapni...

Halkan kuncog azon,hogy páran bedőltek a klónoknak. Viszont azt rögtön észre veszi,hogy a főnök nem. Elkerüli az első támadást,majd hátrébb ugrál a továbbiak elől. Megállva hallja,hogy a háta mögül és közelednek páran.
-Ejnye.Ez így nem igazságos. Túlrerőben vagyunk.-gúnyolódott egy kicsit.
Megvárta,míg szemből és hátulról is kellően közel érnek,majd a magasba szökken és egy fa törzsén ál meg. Az egyik kunait eldobja a főnök felé,a kezét célozza,hogy elejtse a kardját,ha eltalálja. Ez után leugrik és felkapja a csokit,amit eldobott.
-Micsoda pazarlás lenne itt hagyni. Ha nektek nem kell,akkor megtartom.
Elő vesz még egy kunait,hogy pótolja az eldobottat,majd egy Shunsshinnal a legközelebbi ellenfél előtt terem és elvágja a nadrágja felső részét úgy,hogy lecsússzon róla,majd nevetve odébb megy megint ugyanazzal a jutsuval és hátraszaltó közben állba rúgott egy másikat.

A kunai célba ér és a főnök eldobja a kardját, és cifra káromkodások közepette küldi rád az ott lévőket, akik nem is haboznak eleget tenni az utasításoknak és továbbra is a véredet akarják(vagy inkább a javadat? ). A nadrágvágós akció eredménye egy siralmas esés, ugyanis a szerencsétlen gazfickó nem tud már megállni és átesik rajtad, aminek eredményeképp elsodor téged is, majd igyekszik lefogni a kezeidet. Talán elkaptak volna, ha a rabló fel nem ugrik, ugyanis tüzet fogott a nadrágja. Izumi ekkor oda áll eléd és egy tekercs segítségével kunaiok és shurikenek záporát küldi az útonállók felé, akik a fák közt keresnek menedéket.
- Azt hiszem jössz egyel. - jelenti ki Izumi, miközben visszatérnek a klónokat kergetők és felkészülnek, hogy ismét megpróbálkozzanak a feldarabolásotokkal.

Kissé meglepődik,amikor a terve nem úgy sül el,ahogyan tervezte. Amikor a férfi megpróbálja lefogni,megint csak viccelődik.
-Nem lesz ez túl gyors? Az első randin puszit is ritkán adok.
Már épp ágyékon akarná rúgni,amikor magától felugrik az égő nadrágja miatt.
-Hát,mit szólsz egy csokinak hálám jeléül?-kérdi nevetve,mikor felkel.
Elteszi a kunaiokat és helyettük 2-2 shurikent vesz elő,majd eldobja a közeledő haramiák felé,de lábra céloz.

A shurikenek elől, csak kapkodják a lábaikat, ami igen mókás megjelenést kölcsönöz nekik, amit csak fokoz, hogy Izumi újabb tűzgolyókat köpköd rájuk, aminek eredménye képpen el esnek és ijedt tekintettel néznek fel rátok. Ez alatt Izumi egy kunait erősít némi drótra és áthajítja a szemközti fához, így az közvetlenül a padlót fogott rablók felett van, akik épp feltápászkodni készülnének. Amikor észreveszik a drótot, visszaülnek és bután nézik Izumit, aki a szájához emeli a drót másik végét, majd rád néz.
- Szerinted mi legyen velük, Haruka?

Haruka jót nevet a rablókon,ahogy szerencsétlenkednek,majd a drót miatt nem mernek felkelni a földről. Valószínüleg nem tudják,hogy mi következhet.
-Hogy mi legyen velük? Egy pillanat és kitalálom!
Elneveti magát azon,ami eszébe jut,majd tapsol,hogy a rablók rá figyeljenek.
-A vesztes pucéran megy haza! Rajta,le a ruhát,aztán futás haza!
Izumira néz és várja a véleményét.
-Nem mintha pucér pasikat akarnék bámulni,de ez így vicces.-mondta nevetve.
Ha Izumi benne van a dologban,akkor miután a rablók elmentek,átkutatja a holmijukat értékek után.

A rablók egy darabig ellenkeznek, majd amikor a Izumi mély levegőt vesz, már dobálják is a ruháikat és rohannak, ahogy csak a lábuk bírja. Amikor eltűnnek a sűrűben, a lány kirántja a kunai-t és elteszi a dróttal együtt. Elkezded átkutatni a rablók ruháit, de túl sokminden nincs náluk. Mindössze egy kis aprót és néhány kunai-t sikerült nyerned. Miután végeztél, Izumi ismét elneveti magát.
- Hát ez vicces volt. Ilyen szánalmas rablóbandát sem láttam még soha. - mondja. - Azt hiszem lassan visszamehetünk a faluba. Mit szólnál egy vacsihoz Ichiraku-nál? Én mindenképp odamegyek most... megéheztem.
Míg a válaszodat várja, addig elkészül az indulásra.

/Ha vele mész, akkor Ichiraku, ha nem, akkor ahová akarsz /
/A harcért a jutalmad 200 Ryou, 5 kunai és 15 CHP/

Míg a rablók vetkőznek,hangosan nevet. Láthatóan jól szórakozik. Ez után átkutatja a holmikat és elteszi,amit talál. Nem valami nagy a zsákmány. De jó móka volt elbánni velük.
-Az bizony. Szerintem egy darabig nyugton maradnak.
Felnéz az égre,már lemenőben a nap. A sétával és a célbadobással elment az idő. Megkordul a gyomra a vacsora szó hallatára.
-Azt hiszem ez válasz a kérdésedre. Indulhatunk.
Elindul vissza a faluba,csak annyira fut gyorsan,hogy Izumi könnyen tarthassa a tempóját.

/ichiraku ramen/

Haruka elnevette magát Hanako kérdésén.
-Á,ugyan,nem volt az randi,csak beszélgettünk egy kicsit.
Lassan követte a senseit. Láthatóan nem volt ínyére ez a lassú tempó,de nem panaszkodott.
-Téged is biztos kedvel. Csak legyél kicsit kedvesebb vele,folyton csúnyán nézel rá.-mondta kedvesen.
Nem bírta tovább,elkezdett szökdécselni unalmában. Jól esett neki a mozgás.
-Merre megyünk,sensei?

-Jó legyen igazad.
*Felelte semlegesen.
-Á ugyan hozzám sem mer szólni.
*Jegyezte meg.
-Azért néztem rá először szigorúan, mert ha már oda jön hozzánk akkor legyen olyan udvarias, hogy be mutatkozik.
*Jegyezte meg.
-Ez nekem fontos mivel időben meg akarom tudni, hogy nem-e a családom egyik ellenségével állok le beszélgetni. Különben meg nem ismerem addig pedig nem bízok meg senkiben amíg meg nem ismerem.
*Ment tovább nem zavartatva magát időnként körbe nézet hátha lát valamit ami érdekes lehet.

Chuuko látszólag nem figyel a beszélgetésetekre, csak megy előre. A kérdésre azonban válaszol.
- Be az erdő mélyére, hogy a lehető legmesszebb legyünk a falutól. Ezután tábort verünk és kezdődik az edzés és egy hétig az erdő lesz az otthonunk. Ezalatt megtanultok a nyomokból olvasni, megkülönböztetni a zajokat és minden mást, amire szükségetek lehet egy komolyabb küldetés során.
Még mentek egy jó ideig, aztán egy tisztáson megálltok.
- Itt fogunk táborozni. -mutat körbe az öreg Jounin. - Az első feladat az lesz, hogy készítsetek fekhelyet magatoknak, vagy verjetek sátrat, ha van nálatok. Mindehhez semmilyen segítséget nem adok, legfeljebb jó tanácsot!
Ekkor elővesz egy tekercset, amiből egy sátrat vesz elő, majd gyorsan fel is veri.