Városon kívül: Erdő

Csendben hallgatja Iki kis filozofálgatását,közben még mindig azt várja,hogy végre jöjjön valaki Konohából és elmondja,mi a feladat. De úgy tűnik még van idejük egy kicsit csevegni.
-Valóban? Én találkoztam már más falu szökevényeivel is. De tény,hogy Kirigakureban mindig is divat volt. Bár én magam nem terveztem,csak így hozta a sors.
~Persze az élettörténetemet megtartom magamnak...
-A fülembe jutott,hogy itt készülődik valami nagyszabású balhé,ahol elveszett ninjákat is hajlandóak foglalkoztatni,úgyhogy eljöttem. Hogy ez zsoldos munka,vagy el kell lopni valamit,nem számít. A magunkfajta ne válogasson. Ha jól járok vele,akkor megéri...Na és veled mi a helyzet?

Iki szavai nem lepik meg,már találkozott olyan emberekkel,akik csak a busszújukért éltek. Nem szívesen lenne egy ilyen ember helyében.
-Ó,tehát a bosszúszomj hajt. Nem mondom együttérzésből,hogy pontosan tudom,mit érzel a családod miatt,mert nem így van...De elítélni sem foglak a bosszúvágyad miatt...
Kicsit odébb sétált és nekidőlt egy fának. Így,hogy volt egy beszélgető partnere,nem volt olyan unalmas a várakozás.
-Amúgy előre tervezni már én sem szeretek. Míg Kirigakuret szolgáltam,voltak álmaim,most már csak egy elveszett ninja vagyok. Ritkán adatik meg,hogy nyugodtan kialhatom magam,vagy hosszan elidőzhetek egy helyen.

Ahogy a Hokage t hallgattam egy jobban elkomorodtam. " Ha ez nem S szintű akkor nem tudom mi az! " jegyzem meg magamban. Mint kiderült a lányok Sensei e lesz a Jouninunk A chounin meg erősítésként szolgál. " Most aztán megmutatom, mit ért az edzésem! " roppantottam meg a nyakam, mikor a Kage elengedett minket és az öreg Jounin pedig meghagyta hogy az erdőben gyülekezzünk.
Jasami mellett, szótlanul lépdeltem az utcákon keresztül amíg elértük a falu Kapuját. Az elveszett ninjákkal kapcsolatos rész volt még mindig a fejemben. " Tényleg komoly lehet ha Elveszetteket is képes a Hokage alkalmazni! "
Karbafont kézzel sodródtam a csapatban, egyelőre szótlanul. Teljes lényemmel az előttünk álló küzdelmekre és megpróbáltatásokra koncentráltam.

Épp belemerült volna kicsit a gondolataiba,mikor Iki egy egész kérdésáradatot zúdított rá. Kicsit gondolkodott azon,hogy mennyit áruljon el magáról. Mindent azért mégsem kellene.
-Elkövetni valamit? Ha a rossz családba születés annak számít,akkor igen. Továbbá a hivatalos sztori szerint megöltem a két csapattársamat is... Megöltek volna,ha kiderül,ki vagyok. Így inkább önként vállaltam ezt az életet,mintsem olyasvalamiért öljenek meg,amiről nem tehetek.
Keserűen elneveti magát az utolsó kérdésen.
-Egy elveszett ninja nyugodt élettel? Ugyan már! Még ha le is telepedhetnék valahol álnéven,akkor is rettegnem kellene attól,hogy valaki idővel felismer,vagy valahogy kitudódik,ki vagyok.
~Különben is,meg kell találjam az apámat. Legalább egyszer had találkozzak vele. Csak azt nem tudom,utána mi lesz...

Az egyik fa mögött hangokat hall. Gyorsan megbúj a fa tövében, és hallgatózni kezd. Hirtelen egy harmadik személy jelenik meg.
~ Nagyon gyors! Nem az én szintemen van.
Lassan kilép a fa mögül. Próbál úgy helyezkedni, hogy minél közelebb maradjon a fához, de lássa mind a hármat és a kezében lévő kunai látszódjon. A köpenye eltakarja a az arcát, csak a szeme látszik ki, homlokvédőjét nem viseli.
- Ti mit csináltok itt? - kérdezte nyugodtan.
~ Vajon milyen szándék hozta őket ide. Talán ők lennének azok a szökött ninják, amiről beszélt nekem?

Meit nem nagyon érdekli,hogy Iki nevet,vagy elkomorodik,azonban a Hyoton név hallatán jól láthatóan megdöbben.
-Hy...Hyotont mondtál?...Ez megmagyarázza,miért ölték meg az anyádat. Egyáltalán nem kizárt,hogy a falu keze van a dologban...cöh...Kicsi a világ,nem hittem,hogy fogok valaha olyannal találkozni,akit a sors ugyanazzal átkozott meg...
~Apámat és Kenshint kivéve persze...
Takeshi szavai nem hatják meg. Inkább mosolyog rajta.
-'Bezzeg az én időmben'. Hogy mennyit hallottam ezt egyes falvakban,ahol megfordultam.
Ekkor megjelent egy még egy ismeretlen. Mei nem szólt hozzá,csak érdeklődve figyelt. Közben Ikire pillantott,kezdte egyre jobban érdekelni.

- Még én sem tudom, hogy miért vagyok itt. De ahogy hallottam egytől egyig mind szökött ninják vagytok és a Köd vidékéről származtok. Ez szerinted véletlen lehet? Nem hiszem. Emellett mindannyian bemutatkoztatok annak ellenére, hogy semmi közötök egymáshoz. Miért, ha nem maradnátok együtt egy kis ideig.
Nem mozdul el a helyéről.
- Most pedig válaszolj kérlek és ha nem ugyanaz a célunk akkor tovább haladok.

Miután végre megkaptuk az információt a Hokagétól kicsit elgondolkodtam.~Vajon bölcs dolog, hogy egy gyógyító ninja sincs a csapatban egy ilyen küldetésen? Remélem legalább Chuko sensei ért hozzá.~Sokáig vándoroltunk az utcákon majd átléptünk az erdőbe ahol újra gondolkodóba estem.~Mising ninek? Azért az durva lehet végül is olyanokról van szó akik nem voltak megbízhatóak a falujuk számára... Vagy lehet, hogy pont Kigurai ninják fognak segíteni?~
-Nem emlékszem, hogy elmondták volna hol gyülekezünk.-Mondtam a többieknek de mentem tovább.

Mostmár ő is az ismeretlen fiút figyeli. A szavaiból úgy ítéli,hogy ő kivételesen nem Kirigakureból való. Iki kérdésétől gondolkodóba esik.
~Nem vagyok biztos benne,hogy jó ötlet elárulni a nevem...De végülis hasonló vérből való...
-Arata Mei. Apám pedig Arata Sesshou.
Miközben válaszol,figyeli,ahogy Iki elkapja Mienait.
-A küldetésre nyílván küldenek pár ninját a saját falujukból is. Kérdés az,hogy nekünk mi lesz a szerepünk.

Végre behívják őket az irodába és Tsunade ismerteti a feladatot. Most kivételesen csendben maradt és viselkedett. Ez a küldetés legalább annyira veszélyesnek ígérkezik,mint az elöző. Végül Chuuko előre megy az erdőbe,a geninek pedig együtt mennek az erdőbe.
-Ez tényleg komoly,ha még elveszett ninjákat is hívtak erősítésnek.-mondta út közben.
Elhagyták a falut és bementez az erdőbe. Mondjuk megbeszélhettek volna valami találkahelyet. De majd csak lesz valahogy.
-Vajon tényleg egészen Otogakureig kell elmennünk,hogy visszaszerezzük azt a tekercset?-kérdezte a többieket.

/// Takeshi kérlek ne írj helyettem, köszönöm///

- Honnan tudod, hogy tudnál bántani?
Mögötte jelenik meg a fiú és megfogja a csuklóját. A jobb kezével hátrakönyököl és megpróbálja gyomorszájába vágni, majd kirántja a másik kezét a fiú szorításából.
- Miért küldenének egy ANBU osztagot? Azok a határokat védik... Kivéve, ha Konoha ellen akartok szegülni. Ebben az esetben úgy gondolom, hogy távozni fogok, ha engeditek.
Az öreg férfira néz.
- Miért szeretnéd elvenni az emberek életét? Senkinek sincs joga az ilyesmihez.

Mei kezet ráz Ikivel,bár egy rokont talán illene megölelni. De nincs olyan kedvében,meg a körülmények sem épp olyanok,hogy egy boldog család egyesüljön.
-Arra sem számítottam,hogy olyasvalakivel találkozom itt,aki hasonló vérből való,rokonra végképp nem...-mondta közömbösen,de láthatóan feldobta,hogy rokonra lelt.
Mienai gondolatmenetével részben egyetértett,részben nem,ezt el is mondta.
-Néha muszáj ölni,hogy túlélj. Ez nem csak az elveszett ninjákra vonatkozik,hanem bármely nemzet ninjáira...De ölni én sem szeretek.
Kicsit közelebb húzódik Ikihez,majd halkabban szólal meg.
-Mond,nem tudod,hol van az apám? Régóta hajszolom,de eddig sikertelenül.
A torokvágós megjegyzésen csak a fejét rázza. Hogy lehet valaki ennyire türelmetlen?

Beléptem a többiekkel együtt és csendben végig hallgattam a Hokaget.
~Szóval tekercseket kell visszaszereznünk. Elég fontos lehet, ha ennyi ninjat küldenek erre a küldetésre. De nem hinném, hogy túl jó ötlet lenne elveszett ninjákat is beavatni. Mi lesz, ha véletlenül ellenünk fordulnak? Végig kell gondolni hideg fejjel az egészet. Inkább nem szólok semmit csak követem a többieket. Ez lesz a jó megoldás. Minden apró részletre figyelnem kell és nem lesz probléma.~
Meghúzódva a háttérben követtem a többieket. Igyekeztem nem feltűnősködni.
~Nem szólok senkihez és remélem ők sem szólnak hozzám.~

*Chuuko be hívta őket így ő is be ment a többiekkel együtt majd meg hajolt Tsunade felé. Csendben végig hallgatta őt majd meg lepődött.
~Micsoda? Otogakureibe megyünk? De hiszen ha a szóbeszédeknek hinni lehet teli van Orocshimaru legrosszabb, legvérengzősebb, legkegyetlenebb ninjáival.
*Tsunadéra nézet, de egyszerűen nem akart hinni annak amit hal.
~Tán meg örült? Vagy az előző küldetésünk miatt túl sokat tudtunk meg falunk rejtett piszkos múltjából? Ez lenne az ítéletünk? Nem ők ölnek meg inkább a halálba küldenek?
*Szeretett volna kérdezni, de látta, hogy nem lehetett. Rá adásul az is hihetetlenül hangzott, hogy szökött ninjákkat is fel béreltek melléjük.
~Nagyszerű egy csapat zsoldos akik rossz múlttal rendelkeznek és eladnák az anyjukat is pár fillér miatt. Meg bízhatatlan tolvajok akiket könnyű lefizetni. Ilyeneket varnak a nyakunkba. Pff ez valóban a halálos ítéletünk lesz.
*Ki ment az irodából, de nem volt jó kedve. Chuukotól is szeretett volna kérdezni, de ő is el tűnt mielőtt kérdezni lehetett volna.
~Legalább el mehettem volna az apámhoz el búcsúzni. Vagy ki maradni ebből az egészből. De ha már meg kell halnom akkor legalább is merősökkel teszem meg.
*Elindult a többiekkel az erdő felé, de nem szólalt meg csak a kése nyelét fogta.