A Halál Erdeje

A Halál Erdeje

Mivel kénytelen megvárni a többieket,az épület kijáratában megáll és onnan a többiekkel együtt megy tovább,remélhetőleg nem csiga tempóban.
-Jó volt. Fogtam két halat egy kihegyezett bottal.-válaszolt Jasaminek büszkén.
~A Halál Erdeje...Nagyon veszélyes lehet ilyen névvel,vagy nevetségesen veszélytelen és csak el van nagyzolva a neve.-gondolta mosolyogva.
-Tanultam új jutsut is.-folytatta.-De sajnos idő előtt visszahívtak minket. Na nem baj,legalább megint találkoztunk,nemde?
Lassan megérkeznek a kerítéshez,ami körbe veszi a Halál Erdejét. Közel lép és az ujjaival a kerítésre csimaszkodik,benéz az erdőbe,de nem lát semmi rendkívülit. Végül a többiekhez fordul,várja,hogy valamelyik jounin előálljon valami terv-félével.

Követtem a többieket és elég nyugisan telt az út.
~A halál erdeje? Úristen. Szánalmas.~
Megérkezünk a helyszínre és az egyik leányzó, akinek adott krumplit látja, hogy szinte felmászik a kerítésre. Odamegyek a lányhoz és megszólalok :
- Haruka, tudtad, hogy a halálnak volt egyszer egy Taiki közeli élménye? - Mondta neki egy nagyot kacsintva. - Amúgy ha esetleg félnél odabent akkor nyugodtan belém kapaszkodhatsz. Neked megengedem. - Mondta elég büszke fejet vágva.
Majd a táskámhoz nyúltam és míg a válaszára várok előveszek egy krumplit és elkezdem falatozni.

-Értettem Tsunade-sama.
*Mondta majd meg hajolva ment ő is a többiekkel az erdő felé.
~Valahogy sejtettem, hogy ez lesz a válasz, de végül is jó lesz tapasztalat szerzésnek.
*Csendben ment, közben gondolkodott.
~Vajon ki és miért támadhat meg chuninokat?
*A chunin kísérőjükre nézett.
-Manako Tei ügye? Szólíthatlak Teinek vagy Manakonak?
*Kérdezte.
-El tudnánd nekünk mondani, hogy pontosan mit láttál az esetből? Hogy nagyjából tudhassuk mire számítsunk.

A tarkómnál összefont kézzel ballagtam a csapattal az erdőig. Jasami, Haruka val beszélgetett, Hanako meg a chouninnal társalgott. " Legalább nem csak nekem jutnak eszembe dolgok! " gondoltam pislantva egy laposat. Az úton végig azon gondolkodtam hogy mi lesz a következő jutsu amit elsajátítook, illetve saját jutsuk koncepcióin törtem a fejem. Az idegen srác aki csatlakozott hozzánk egy krumplit evett. A Jouninok egymásközt beszélgettek. Végül megérkeztünk a Halál erdejéhez. Mintha lett volna róla szó az Akadémián de ha történelem van soron akkor álltalában kisűl az agyam. Haruka már alig várhatta, hogy bemenjünk mert a kerítésen csimpaszkodott. A krumplis srác, valami Taiki , meg odament hozzá és játszani akarta a nagymenőt!
- PFFF!- fintorodtam el jól hallhatóan- Inkább neked kéne elbújni mögötte!- vetettem oda. Nem sokat néztem ki belőle. Olyan iskola bohócának tűnt. Majd gondolva eggyet Jasamihoz oldalaztam és a fülébe susogtam:
- Ajjajj, Jasi-chan! Konkurencia!- csakhogy bosszantsam.

Némán sétáltam a többiek mellet és közben a küldetésen elmélkedtem.~Lássuk sok fegyver két dologra utal vagy azt, hogy a fickó fegyver használó vagy azt, hogy valamit be akar bizonyítani... Habár lehet a fegyverekkel valamit mutatni akar... Talán ha több szemszögből is megvizsgálom kiderülhet valami~Gondolkodtam amíg meg nem érkeztünk. Haruka hozta a formáját. Az új srác pedig megpróbálta felszedni.~Ez meg?~Hirtelen idegesség lett úrrá rajtam, de türtőztettem magam.A kedvemen Onkei sutyorgása nem javított.
-Fogd be!-Mondtam halkan és kivertem a fejemből az eseményeket.~Küldetésen vagy... küldetésen nincs érzelem kimutatás...~ Oda sétáltam a kapuhoz és benéztem a rácsokon. Majd vártam, hogy kinyissák a kaput vagy mondjanak valamit.

Chuuko, mint rangidős előre lép és kinyitja a kaput, majd néhány instrukcióval kedveskedik nektek.
- Mostantól semmiképp se szakadjatok le egymástól és a mesteretektől! Most pedig kövessetek.
Az öreg Jounin egyenesen a legutóbbi tett színhelyére visz benneteket. Itt egy ninját láttok négy karddal a fához szegezve. Alatta tócsába gyűlt a megalvadt vér és néhány A.N.B.U. lézeng. Chuuko elküldi őket, innentől átveszitek.
Eközben Tei válaszol Hanako kérdéseire.
- Először is szólíts Tei-nek. Nos igen... láttam, ami történt, de elbújtam. Sajnálom, hogy nem tudtam közbeavatkozni, de már messziről érezni lehetett, hogy mindketten hihetetlenül erősek. Mindketten fekete köpenyt hordtak és csuklya volt rajtuk, így az arcukat nem láttam. Amikor odaértek, az egyikük elővett egy katanát és szó nélkül nekiesett annak a szerencsétlennek, majd egy tekercsből rálőtte a kardokat, amik a fához szegezték. Ezután eltűntek, épp olyan gyorsan, ahogy jöttek.
Amikor befejezi a mondandóját, akkor Sohen lép elő és elmondja a következő dolgokat:
- Pár napig itt lesz a táborunk. Innen fogjuk folytatni a nyomozást és a feladatunk először elméletek kidolgozása lesz, valamint körülnézni kicsit jobban. Kobushi-sensei és csapata, azaz Jasami és Onkei az erdő mélyebb részébe fognak menni, nyomokat keresni. Chuuko-sensei és tanítványai pedig holnap visszatérnek a faluba és megpróbálnak minél több infót megtudni az áldozatról. Taiki és én pedig biztosítjuk a helyszínt, valamint megnézzük közelebbről is a fegyvereket. Van kérdés?
Ha nincs, akkor mindenki elindul a mesterével, hogy teljesítse a rá szabott részt.

/A sorrend a következő: Haruka, Hanako, Onkei, Jasami, Taiki/
/ A küldetés során szakaszokban is kaphattok CHP-t és lehetőség nyílik jutsu tanulásra is, aki akar, vagy nem lőtte még ki a havi 3 jutsuját/

Haruka elmosolyodott Taiki szavain. Felé fordult és összekócolta a fiú haját.
-Köszönöm,Imo-kun,nagyon kedves tőled,de valahogy majd csak megleszek.-válaszolt kedvesen.
Ez után Chuuko után ment,a tetthelyre menet kedves mosollyal rákacsintott Jasamire. A helyszínre érve elég ronda látvány fogadja őket. Kicsit felölti a komolyabbik arcát,elvégre mégis csak egy halott bajtárs van a fára szegezve. Közelebb megy és megnézi közelebbről a tetemet,de az alvadt vértócsán kívül marad. Közben végighallgatja Sohent.
-Nekem nincs!-vált vissza hirtelen a megszokott vidám stílusára.
Miután az eligazítás megvolt,oda megy Chuukohoz,hogy váltson vele néhány szót.
-Sensei! Tudna majd nekem leckét adni kardforgatásból? Ha már van egy kardom,szeretném tudni közelharcban is használni...Nem most rögtön,valamikor,ha lesz rá időnk.-mondta a végén nevetve.
Megvárja a sensei válaszát,ezután egy magas fa egy ágára szalad fel,hogy kicsit körbe nézzen onnan.

*Megy Chuuko után közben figyel Teire.
-Rendben Tei engem szólíthatsz nyugodtan Hanakonak.
*Végig hallgatta őt majd kicsit el gondolkodott.
-Semmi baj Tei az a fő, hogy túl élted. Nincs mit szégyelned ha tehettél volna valamit érte biztosan segítettél volna neki. De meg nyugasztaljon a gondolat az amit el mondtál hasznunkra lehet abban, hogy elkapjuk őket és ez talán segíthet majd a lelki ismeretednek.
*Próbált a lehető legkedvesebb lenni Teivel, hogy ne okolja magát.
~Bár ha chuninoknak nem volt sok esélyük ellenük akkor nekünk is csak létszámunk lehet előny.
-Minden esetre köszönöm az információt.
*Mondta neki kissé meg hajolva. Végig hallgatja az eligazítást utána oda menve senseijéhez meg hallja mit kér Haruka Chuukotol.
-Ez lehet talán az idei első jó ötleted Haruka. Talán majd én is tudok neked kicsit segíteni.
*Chuukora nézet.
-Sensei Tei el mondása alapján két el követő volt fekete köpenyben és csuklyában. Az egyik el követő kardot használt és egy tekercsből ki lőtt kardokkal végeztek a chuninnal. Így lehetséges, hogy a gyilkos fegyver használó.
*Kicsit vár, hogy Chuuko gondolkodhasson.
-Sensei meg tudnánk kérdezni Tsunade-samát, hogy mi volt a chuninok feladata? Hátha van több össze függés a gyilkos fegyvereken kívül is. Talán mindegyikük egy ember után nyomozott aki rájuk küldte a gyilkosokat.

Elégedetten nyújtóztam eggyet Jasami reakcióján, majd békítőleg megveregettem a hátát. Miközben a lányok sensei e elvezetett minket az első helyszínre, megütötte a fülem a Tei nevű chounin beszámolója. Mikor megérkeztünk elég morbid látvány volt látni a fára szegzett chounint. Volt a környéken néhány A.N.B.U ninja is. " Szép maszkok! "- néztem végig rajtuk. Haruka egy pillanatra elkomolyodott. " Tehát van komor oldala is! "- nyugtáztam. Aztán a krumplis sensei e elmondta a tervet, hogy kinek mi lesz a feladata. Úgy tűnt hogy a feladat potenciálisan veszélyesebb része a mi csapatunkra hárult, mivel mi megyünk beljebb az erdőbe. Mielőtt elindultunk odamentem Tei hez és én is kérdeztem tőle:
-Üdv! Én Onkei vagyok! Hallottam a beszélgetésedet Hanako val! Egész pontosan milyen volt a köpenyük? Nem volt rajta valami egyedi motívum? Esetleg valami egyedi ismertető?
Miután megkaptam a választ Kobushi sensei hez fordultam:
-Sensei! Ha lesz időnk megtanítaná nekem a Konoha Reppū t(Levél Erőszakos Szél) ? Jó lenne már nemcsak védekezni a harcokban hanem kezdeményezni is!
Az ő válaszát is megvártam majd közelebb menve a holttesthez szemrevételeztem a kardokat hátha lesz rajtuk valami nyom. Mindezek után pedig visszatértem Kobushi sensei hez és Jasamihoz, várva, hogy mikor indulunk.

Haruka kacsintására csak egy mosolyt eresztettem és mentem tovább.~Én őszintén a sok fegyver alatt sok fegyvert értettem~Gondoltam magamban ahogy megvizsgáltam a testet távolabbról. Aztán amikor elmondták a feladatunk kicsit még gondolkoztam nekem jobban esett volna ha helyszínen dolgozhatnék. Aztán Onkei-t követtem Tei irányába és kivártam a sorom majd én is feltettem a kérdést ami a munkánkat könnyítheti meg.
-Helló csak Jasami. Azt esetleg nem láttad merre távoztak... És ha jól hallottam ketten voltak a másik nem csinált semmit?-Tettem fel a két kérdést majd ha én is kaptam választ oda mentem a senseihez és indultunk felfedező túrára.~Habár ha őszinték akarunk lenni... Mennyi esélye van annak, hogy nyomokat találunk? Ezek profi bérgyilkosok is lehetnek nekik benne van a munkájukban, hogy ne hagyjanak nyomot~Ezt szóvá is tettem a senseunek.
-Mennyi értelme van annak, hogy megnézzük a környezetet. Ha ezek bérgyilkosok voltak könnyen megeshet, hogy olyan nyomokat hagytak hátra amik észrevehetetlenek.

Furcsa reakció volt a lánytól. Kinyitották a kaput és elindultunk én is bementem. Megmutatták a tett helyszínét.
~ Úristen. Erre muszáj ennem egy krumplit. ~
Elővettem a táskámból egy krumplit és amíg meghámoztam addig kikapcsoltam a külvilágot. Elkezdtem enni és láttam, hogy mindenki a saját senseiével tárgyal.
~ Ajjaj, ebből baj lesz. Nem figyeltem. ~
Odamentem a sensei-emhez megböktem az oldalát, majd a fülébe súgtam :
- Sensei! Nem figyeltem amit mondtál. Elmondanád még egyszer, hogy mi a feladatom?. - Kérdezte és egy kicsit meghúzta magát.

/Haruka, Hanako/

Haruka kérdésére, Chuukor csak bólint, miközben tovább szemléli az tetthelyet. A lány felmászik a fára, de az erdő belsejében nem lát sok érdekeset. Egyrészt elég sűrű az erdő, másrészt, meg ugye messziről azért nehéz észre venni apróbb dolgokat. Hanako okfejtését hallva megdicséri a lányt.
- Nos igen, nagyon jól következtettél, de a fegyverhasználat mellett nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a tettes erős Kenjutsu/Kardtechnika/ használó is lehet, hiszen a kardokon kívül sehol sem találtak mást.
A következő kérdésre, az öreg Jounin már indul is a falu felé.
- Igazad lehet. Még most elmegyünk Tsunade-samá-hoz és meglátjuk, mit tudunk meg? Utána pedig rápihenünk a holnapi napra.

/Ti ismét a Hokage Palotába írjatok/

/Jasami, Onkei/

Tei készségesen válaszol a kérdésedre:
- Nem, nem volt rajtuk semmi különös. Ránézésre egyszerű utazóknak, vándoroknak tűntek, de mindkettejüknek rengeteg chakrájuk volt és egy szót sem szóltak, amíg itt tartózkodtak, vagy legalábbis nem elég hangosan ahhoz, hogy halljam.
Ezután Kobushi felel a kérdésedre.
- Ha még nem vagy fáradt, akkor megtanítom, ha visszajöttünk, addig Jasami is gondolkodjon valamin.
Jasami kérdésére az egyik irányba bök, amerre ha jobban körülnéztek, valóban nyomok vezetnek.
Elindultok arrafelé és jó mélyen bementek az erdőbe, ahol a nyomok kétfelé válnak, mintha a két támadó külön vált volna.
- Itt a nyomok külön válnak. - jeleni ki a sensei. - De ez túl veszélyes ahhoz, hogy elszakadjunk, úgyhogy vizsgáljátok meg őket és döntsétek el, merre akartok menni, elvégre egy kis gyakorlás nektek sem árt.
Míg ti a nyomokat nézitek(amelyek ugyanolyanok, csak az egyik kicsit mélyebb, addig Kobushi ismét hatalmasat húz az üvegből, majd várja, hogy mire jutottatok.

/Taiki/

Sohen a fejéhez kap és sóhajt, majd mégegyszer elmondja, hogy ti itt vizsgálódtok és biztosítjátok a helyszínt, majd egy újabb ötlet pattan ki a fejéből.
- A föld elemünket felderítésre is használhatjuk. Iwagakure no Jutsu-val gyorsabban tudunk közlekedni és pontosabb képet kaphatunk a környékről. De most itt az ideje, hogy mi is munkához lássunk.
Odamegy a holttesthez és elkezdi kihúzni a kardokat, majd egy szárazabb részre fekteti, majd magához hív.
- Látod ezeket? -mutat a szúrások helyére. - Mintha valaki pontosan így célozta volna be. Kettő a vállakban, egy a gyomorban és egy a fejben. Kegyetlen munka, de érződik rajta a szándékosság. De vajon mi lehetett az indíték?

/Most nem fontos a sorrend, de a csapattársak lehetőleg egymás után írjanak./

Megvártam amíg a sensei elmondja a feladatomat megint, utána a holttesthez léptünk. Sohen kiszedte a kardokat és letette. Majd elmondta, hogy elég precíz helyen vannak azok a kardok és nemértette mi lehet az indíték.
- Hát induljunk ki abból, hogy ha én lettem volna a gyilkos akkor mit tett ellenem. - Gondolkodásba kezd majd válaszol. - MEGVAN! Biztos ellopta az össze krumpliját.
Mondta elég büszke fejjel.
- Mondjuk én azért ilyet nem tennék. Sensei, mi van akkor ha az ellenfelünk egy olyan ninja aki szerepel a Bingoo könyvbe és ő vadászott rá. - Mondta elég értetlen arccal.
~ Kíváncsi vagyok. Lehet, hogy azért ölték meg pont így, mert ő is valakit megölt hasonló módon. ~

~Még mindig nem említett semmit a másikról vajon szándékosan? Ezt még később előveszem~Gondoltam és gyorsan fel is jegyeztem magamnak nehogy elfelejtsem.
Aztán elindultunk és követtük a nyilván való nyomokat.~Túl nyilván való~
Amikor Kobushi mondta hogy döntsünk én inkább felé fordultam.
-Nem gondolja, hogy ezek a nyomok túl nyilván valók ha én lettem volna a gyilkos nem csináltam volna ilyet. Hisz ha csak nem tudták, hogy ilyen kevesen vagyunk jelenleg, számíthattak arra, hogy csapatokat küldenek és... Várjunk csak?~Tényleg ez akár nyom is lehet~

Nevetett Hanako megjegyzésén.
-Hidd el,volt már éppen elég jó ötletem mostanság.-mondta és ezután ment fel a fára körül nézni.
Haruka nézelődik egy ideig,de nem lát semmi olyat,amit lentről ne látott volna. Fák mindenütt,az erdő nagyon sűrű. Közben hallgatja Hanako szavait,amiket a sensei felé intéz. Végül vissza megy hozzájuk.
-Talán kardokra specializálódott kenjutsus az illető. Utána kellene nézni,hogy körözött ninják közt van-e ilyen. Hátha találunk valami hasznos információt.
Mikor Chuuko elindul,követi. Ha Jasami épp arra néz,akkor dob neki egy puszit.
-Ilyen hamar pihenünk? Jó ötlet,azt hiszem lazítok egyet a fürdőben.-gondolkodott hangosan.

/hokage palota/

-Hát ha ez meg ismétlődik akkor majd el hiszem és majd szólok neked.
*Mondta majd utána Chuukora figyelt. Kicsit el is mosolyodott a dicséret hallatán.
~Azért lehet, hogy a sensei kicsit majd meg kedvel.
*Elindul Chuuko közben hallgatja Haruka hangos gondolkodott.
-Ezen én nem csodálkozom úgy jöttünk el, hogy tanulás után nem pihentünk. Mutathatunk bármit, de fáradtak vagyunk.
*Kicsit el gondolkodott.
-Őőő Haruka majd meg mutatod hol találom a fürdőt?
~Olyan rég jártam itthon, hogy lassan el felejtem mi hol van. Be kellene járnom a falut.

/Hokage Palota/

Karbafont kézzel gondolkodok. Eddig egy nyomvonal volt majd kettéágazik. Az egyik ág lábnyomai mélyebben vannak mint a másiké.
- Lehet hogy az egyik termetesebb volt a másiknál.- gondolkodok hagosan. " Vagy esetleg....! Bár ez eléggé retardált. Azért megkérdem senseit."
- Sensei! Egy árnyékklón könnyebb mint az igazi? Nem lehet hogy egy személyről van szó aki egy árnyklónjával együtt közlekedik?- nézek kérdőn az öregre

/Taiki/

Sohen agya szemmel láthatóan elborul egy pillanatra, a krumplis teóriádat hallva és egy megsemmisítő pillantással le is rendezi a dolgot.
- Ha abból indulunk ki, hogy mit tett az áldozatok ellen, akkor igen sok ellensége lehet, hiszen ő itt nem az első áldozat., de az elképzelés nem rossz. Megvárjuk, míg a többiek visszatérnek és, akkor mi megyünk informálódni az áldozatok után és Chuuko-ék biztosítják a terepet. A Bingoo Könyvben található ninjáknak számos ellenségük lehet, így nincs sok értelme nézegetni őket, meg Chuuko és csapata pontosan ezért mentek vissza a faluba. Ha visszatértek, akkor már többet tudunk.

/Jasami, Onkei/

Kobushi már alig képes követni a gondolatmeneteiteket... Az butélia és annak tartalma valahogy jobban érdekli.
- A nyomok valóban túl nyilvánvalónak hatnak, és az sem látszik rajtuk, hogy siettek volna. -mutat a nyomok közt lévő kis távolságra. - Ez azt jelenti, hogy, ha ezt a tettesek hagyták, akkor szinte zavartalanul járkált itt, amerre, csak akart.
Ezután válaszol Onkei feltevésére is válaszol.
- A nyomok mélysége jelentheti a súlyt is, de jelentheti a kettő közt eltelt időt is, azaz a mélyebb nyom lehet frissebb. Az árnyékklónos verzió is lehetséges, de nem hallottam még olyanról, aki árnyékklónnal közlekedett volna. A kettő közül valamelyik nyom lehet igazi, vagy mindkettő, vagy egyik sem. Ezt egy módon tudhatjuk meg.
Kobushi elharapja az ujját és a földre teszi.
- Kuchiyose no Jutsu/Idéző technika/
Ekkor egy madár jelenik meg, majd a Jounin ismerteti vele a feladatot, mely szerint követnie kell a nyomokat egy darabig. A madár elindul a mélyebb nyomon, majd egy óra múlva visszatér jelezve, hogy egy idő után véget érnek. Így csak a másik nyom maradt....

Kobushi sensei beszédét is gondolkodva hallgattam végig. Majd egyszeriben megharapta az ujját. alkotott néhány kézjelet és megidézett egy madarat.
" FÚÚÚÚÚÚÚ DE FASZAAA!!" csillant fel a szemem az idéző jutsu láttán. " Ez el kell sajátítanom! " határoztam el magamban. Miután a madár visszajött és megtudtuk hogy az egyik nyom hamis, így már egyértelműen néztem Kobushi sensei re és Jasamira:
- Akkor mehetünk?

~Nos legalább már azt is tudom, hogy nem csak harcban jó~Gondoltam jogos okfejtését hallgatva. Össze raktam az én gondolataimat és az övéit és levontam a következtetést.
-Az már biztos, hogy voltak már a Halál erdejében... És ráérősen haladtak nyilván mert kicsi volt a lebukás esélye. Szerintem szökött ninjákról van szó.-Zártam le majd néztem ahogy megidézte a madarat és ezúttal én nem bírtam magammal.
-Ez... Ezt meg kell tanulnom...-Bukott ki belőlem a mondat. Mivel egy órás volt az útja így meg is kérdeztem a sensei-t
-Hogy kell csinálni?-Vártam a választ esetleg valami mást.

Elkerekedett szemmel bámuljátok az idézést, majd amikor a madár visszatér és elmondja az eredményt, eltűnik. Kobushi-sensei megköszöni a segítséget, majd felétek fordul.
- Egy nyom maradt... Azt mi fogjuk követni.
Ezután válaszol a kérdésetekre, miközben elindul a nyom mentén.
- Ez volt az idéző technika. Az idézett lényekkel vérszerződést kell kötnöd és akkor tudod megidézni őket. De a legfontosabb, hogy sosem ti választjátok az idézett lényt, hanem ők benneteket. Így ha megtanuljátok, ti jó eséllyel valamilyen más állattal fogtok tudni szerződést kötni. Ezután indokolt esetben megidézhetitek és hatékony segítség lehet.
Elindultok a nyomokon, amikor Kobushi hirtelen rosszul lesz és és az egyik bokorba dobja a rókát. Ezután meghagyja nektek, hogy menjetek vissza a tetthelyre, majd villámgyorsan eltűnik. Amikor visszaindultok, hatalmas mennyiségű chakrát éreztek a közeletekben, de nem történik semmi egyéb. Amikor visszaértek Kobushi már jobb bőrben van és Sohen és Taiki pedig a holttestet vizsgálják. Sohen-sensei, kicsit fura tekintettel méregeti Kobushi-t, majd rátok kérdez.
- Találtatok valamit?

Hatalmas érdeklődéssel hallgattam az idézésről szóló bemutatót.
" Vérszerződés mi? Nem hangzik rosszul! "
Ahogy követtük a nyomokat egyszeriben Kobushi sensei rosszul lett, majd eltűnt miután meghagyta nekünk hogy menjünk vissza arra a helyre ahonnan indultunk. Mire visszaértünk már ő is előkerült. A másik Jounin kérdésére válaszolva:
- Egy zsákutcán meg egy rókán kívül semmit! - válaszoltam komor tekintettel. Mivel aggasztott a sensei egészsége és nem volt időnk Jasamival érdeklődni a hogyléte felől az erdőben, így most kérdeztem meg:
- Jól van sensei? Nem jellemző magára, hogy így rosszul lesz! Megaztán nem látott valami furát? Miután eltűnt egy eléggé nyugtalanító chakramennyiséget éreztünk a közelben.

-És hogyan köthetünk szerződést?-Kérdeztem de addigra már rosszul lett így nem kaptam választ.~Aggasztó nem ivott amikor rosszul lett és a hányás általában közben van~Amikor elindultunk valami hihetetlenül erős chakra volt az erdőben vagy csak sok? Nem tudtam megállapítani így inkább nem firtattam nem állt szándékomban meghalni. Mikor visszaértünk Onkei megelőzött a kérdéssel így néma maradtam és a másik senseihez és a krumplis fiúhoz mentem.
-Kiderítettek valami?-Kérdeztem.

Végighallgattam Sohen-t, majd látván, hogy unalomnak leszünk kitéve, leültem a földre és elővettem egy újabb krumplit. Elővettem egy kunai-t meghámoztam és elkezdtem eszegetni.
~ Remélem lesz valami komolyabb feladatunk is ~
- Sensei, arra gondoltam, ha befejeztük ezt a küldetést akkor kifejlesztek egy saját jutsut. - Mondta mosolyogva a fiú - Akárhova tudok majd krumplit növeszteni.
Hátradőltem és elkezdtem rágcsálni a krumplit.
~ Chakrától függ a krumpliraktátam. Milyen király ötlet ~