Yaruko Hiroshi

Név: Yaruko Hiroshi
Kor: 13
Rang: Genin
Falu: Hang
Magasság: 160 cm
Súly: 51 kg
Szemszín: Sárgás
Hajszín: Ezüstös fehér
Vércsoport: 0- Pulzus, vérnyomás egyaránt alacsony
Megjelenés: Fekete mellény mely belül rozsdaszínű. Szürke póló, sötét nadrág és cipő. Fejpántját homlokán hordja. Ruházatában meglepően könnyen és gyorsan mozog, még is lassan komótosan jár-kel.
Jellem: Általában lusta, hanyag, és flegmán áll hozzá a dolgokhoz.
Felszerelés: 5 Robbanójegyzet,5 shuriken, Horgászorsónyi damil (250m).

( E/3 ban nagyon zavaros lenne)

Előtörténet:

Alig 13 évvel ezelőtt az ország egy félreeső részén láttam meg a napvilágot. Szüleim tanult emberek voltak így anyagilag is jól álltak. Ez születésem után is sokáig így maradt. Járhattam volna rendesen iskolába, megkaptam volna mindent, amik akarok. Feltéve, ha akartam volna. Számomra a földi javak, a kapcsolatok mind-mind tehernek számítanak a mai napig.
Ahogy teltek az évek az adó emelkedett, a munkák fogytak, szüleim pedig mindenért engem okoltak és folyton veszekedtek. A szeméttől úgy szabadul meg legkönnyebben az ember, ha kidobja a kukába. A haszontalan gyermektől, ha beadja ninjanak és nem foglalkozik vele többet. Így is tettek. Nem hibáztatom érte őket, felesleges, és csak zavarna, ha folyton ez járna a fejemben. Már nem is emlékszem se az arcukra, se a hangjukra. Nevüket nem is tudtam, csak annyit, hogy apa, anya, ami számomra nem mond semmit. Az akadémiát sosem dicsértem, és nem is fogom. Ha nem akartam dolgozni, rávettek, erőszakkal. Hamar be kellet látnom, hogy vagy megszökök, vagy dolgozok. A szökés tűnt előnyösebbnek. Így is lett, bár nem a sikeressége miatt. Ellenkezőleg, a sorozatos kudarc az, amitől fejlődtem. De nem a maradandó hegeket okozó dorgálások miatt, amiket a sikertelen próbálkozásaimért kaptam, egyre gyorsabban és ügyesebben kellett menekülnöm ahhoz, hogy végre megléphessek innen. Évekkel később olyan 11 éves koromban be kellett látnom, hogy semmiféle képen nem tudok átjutni a kapukon, gyenge vagyok hozzá és nem is leszek erősebb. Kivéve, ha végigcsinálom, amit nekem szántak. Elmondásuk szerint, ha megteszem, szabadabb leszek. Hát belevágtam…
Ezzel a naiv hozzáállással kb. 2 évvel később felhagytam. Úgy éreztem eleget tanultam, gyorsabb vagyok, mint a csoportból bárki, jobbak a reflexeim, ugyanakkor gyengébb is vagyok az átlagnál, és szabad vagyok? NEM! Továbbá mindenki egy fárasztónak tűnő genin vizsgáról beszélt. Összeszedtem felszerelésemet és egy utolsó szökési kísérletet próbáltam meg véghezvinni. Ami a zárt kapuknál elakadt. Nem sokkal később 3 ismerős arc, talán az akadémián egy osztályba járunk. Mivel ők tudták a nevemet ez bizonyossá vált. Egyikük meglóbálta a kulcsot ami elmondása szerint a kaput nyitja. Gondolkodás nélkül néhány gyors mozdulattal a kunaiom segítségével elmetszettem a nyakukban futó ütőeret a légcsővel együtt. Ekkor eljött az igazság pillanata. A kulcs passzolt a zárba és jobbra fordítva kattant is a zárszerkezet. Lenyomtam a kilincset és kiléptem az ajtón. Amit akkor láttam megdöbbentett. Három tanárom várt engem egy fejpánttal a középső kezében. Állítólag sikeresen leraktam a vizsgát 3 társam megölése keretében, és kiérdemeltem a szabadabb, nyugalmasabb életet. Aminek a neve Genin rang. Én valójában nem érzem magamat sokkal szabadabbnak, de három napja nincs semmi dolgom, békén hagynak, így már megérte, és csak 3 ember életébe került. Úgy érzem ez korrekt ár a pihenésért.

Hát mit is mondjak erre az előtörténetre. Kicsit kevés dolgot lehetett megtudni az előtörténetedből, de ennek ellenére nekem tetszett. A felszerelésedben a damil méretét határozd meg pontosan hogy hány méter. Nem értek a horgászáshoz, így nekem teljesen idegen ebben a formában.
Ezt az apróságot javítsd! Az előtörténetedet ELFOGADOM!
Kezdő Pénzösszeg: 1200 Ryou
Kezdő Chakrapont: 90

Készíts adatlapot és már kezdheted is a játékot!