Név: Jakoutso Iramin [ジャコウツォ イラミン]
Kor: 16
Rang: chuunin
Falu: Sunagakure
Magasság: 186 cm
Súly: 63 kg
Szemszín: kék
Hajszín: szőkés fekete
Vércsoport: AB+
Megjelenés: (Az avatáron látható) Egy fekete nadrág. Fölötte egy narancssárga póló amin egy barnás bőrdzseki van. A dzseki nyakánál fehér szőrök találhatóak. Ezen kívül még a jobb lábán fehér fásli amin ott van a kis táskája. Még két katana a ball oldalán.
Jellem: Nagyon hülye gyerek tud lenni a barátaival. Érzelmes azokkal akiknek szükség van rá. Leginkább azon van, hogy körülötte mindenki boldog legyen és ezért leginkább hülyét csinál magából. Azok akik vele szemben gonoszak azokkal ő is az lesz és kegyetlen ha harcról van szó.
Felszerelés: 5 kunai, 15 m drót, 10 shuriken, 8 robbanó cetli. 2 katana és mind a kettő a jobb oldalán található, 3 db vérpótló tabletta
Előtörténet:
Sunagakure-ben születtem a Szél országában. Az apám egy egyszerű kovács volt, akinek a falu déli szélénél volt a műhelye és a boltja egyben. A házunk pedig a város nyugati részén található meg. A falu gyógynövény termesztőjéhez közel. Apámnak soha nem sikerült letennie a chuunin vizsgát emiatt hagyott fel vele és vállalt tisztes állást. Nagy reményeket fűz irántam és reménykedik, hogy nekem sikerülni fog. Anyám egy jounin szintű Kunoichi volt kinek a rengeteg küldetése miatt szinte alig volt ideje velem törődnie. Mikor apám komolyabb megrendeléseket kapott és anyám küldetésen volt akkor a nővérem vigyázott rám, aki már elmúlt 18 éves és neki sikerült letennie a chuunin vizsgát. Apám örült ennek, de azt szeretné, ha végre a család férfi tagjai is bizonyítanának, hogy shinobinak születtek. Miután betöltöttem az 1 évet az után 1-2 héttel megtanultam járni és arra pár hónapra már az első szavam is kimondtam „nővérkém”. Ebből is látszott, hogy ki foglalkozik velem a legtöbbet. Kettő és fél éves koromra nagyon sokat fejlődött a beszédem és mikor már három éves voltam folyékonyan beszéltem. Négy, öt évesen a nővérem a szabad idejében elkezdett engem tanítani a shinobik törvényeire és többször is voltam apámmal a munkahelyén így tehát megismertem szinte minden féle fegyvert és a nővéremnek hála már 6 éves koromra sikerült olyan szinten a kunai és shuriken dobás, hogy mindig közel dobtam a célpont közepéhez, de ez még nem volt elég. 1 év gyakorlás után sikerült eljutnom, hogy kitűnő voltam a dobásban. Kilenc éves koromba beírattak az akadémiára. Nem voltam valami nagy arc. Az órákat mindig elhülyültem emiatt a tanító nagyon haragudott rám viszont az osztályban mindig mindenkinek jó kedve volt. Így ment ez az első két éven keresztül. A harmadik év elején meghalt a nővérem és soha többet nem volt jó kedvem és nem érdekelt az se, hogy másnak milyen kedve volt. Minden órán csendben voltam és nem szóltam senkihez sem. Ez az időszak egy éven keresztül tartott. A negyedik évemben találkoztam egy öregemberrel, aki ugyan úgy kezdett el törődni velem, mint egykor a nővérem. Egy ideig nem nagyon tudtam örülni még ennek sem, de szép lassan hónapról hónapra megnyíltam előtte és újra olyan volt, mint ő. Ő volt az, aki a mentorommá vált és egy teszt alapján kiderítette, hogy milyen chakrám van. Oda adott nekem egy papírt és elmagyarázta, hogy chakrát kell bele koncentrálni és amilyenné változik olyan elemem lesz (bocsi nem írom le, mert mindenki tudja). A papír elporladt eszerint tűz típusú chakrám van. Miután ez kiderült aludtam pár hetet és az akadémiai éveimet lezárva elérkezett a geninvizsga. Csak egy klónt kértek és mellette egy alakváltoztató technikát. A klón sikerült, sőt kettőt is sikerült csinálnom. Az alakváltoztatást is sikerült megcsinálnom, de az elején nem vettem komolyan és nem a megadott emberré változtam emiatt úgy vették, hogy nem tudom megcsinálni. Megvágtak a vizsgán és még egy évet kellet maradnom. Ebben az egy évben az öreg tovább tanított engem. Szépen lassan elment ez az évem is és 14 éves koromban megint eljött a genin vizsga. Ugyan azokat kérték és ezúttal sikerült megcsinálnom. Végre genin lehettem és beosztottak egy csapatba. Csupa lányok közé osztottak, ami miatt sokszor kellemetlen helyzetbe keveredtem. Nem csak a csapattársaim, de a sensei-em is nő volt. Két éven keresztül voltam genin, de semmi értelmét nem vettem, mert leginkább szemetet szedtünk vagy kertet gyomláltunk. Volt mikor elveszett állatokat kellet megkeresnünk. Viszont a kage gondolt arra, hogy harcolni is szeretnénk és több olyan küldetésre is küldött (havonta egyszer) ahol rabló bandákat kellet legyőznünk. A sensei úgy döntött, hogy most, hogy már két éve geninek vagyunk, ideje lenne végre beneveznie minket a chuunin vizsgára. A chuunin vizsga előtt egy héttel meghalt az öreg, akit megszerettem. Majdnem megint mély depresszióba zuhantam, de az öreg utolsó szavainak köszönhetően most nem tettem.
„- Ne félj fiam, nem halok meg csak egy másik világba megyek. Ígérd meg nekem, hogy átmész a chuunin vizsgán és egy hatalmas shinobi leszek, aki egy nap megmenti a világot.”
Megígértem neki, hogy megcsinálom a chuunin vizsgát így tehát a maradék pár napban csak edzettem és eljött a chuunin vizsga ideje.
Chuunin vizsga:
1. forduló: Az 1. fordulóban a geninek gyorsaságát és állóképességét vizsgáltál. A feladat az volt, hogy egy aknamezőn kellet átmenni miközben farönkök és kunaiok szálltak mindenfelől. Az aknák nem volt valami nagy robbanó erejűek. Azok jutottak tovább, akik a 10 perces időkorláton belül teljesítettek. 90-en indultunk el ezen a vizsgán. Én voltam a 13. és a két csapattársam a 49 illetve a 67. Nekileselkedtem a feladatnak és odaálltam a startvonalhoz. - Indulhatsz. Mondta a felügyelő mikor lenyomta a stoppert. Nekirohantam a pályának és egymás után ugráltam az előttem lévők lábnyomaira illetve oda ahol már felrobbant egy akna. A pálya felénél még csak 3 percnél járt az idő úgy, hogy nem aggódtam, de hirtelen a fejem fölött felrobbant valami, amitől szikladarabok szálltak felém. Elég nagy gondban voltam, mert a leérkező darabok aknákra is eshettek. Próbáltam minél hamarabb végig futni így pár aknán átmentem, de mikor felrobbant én már ott se voltam. Az utolsó aknához érve már nem jött több szikla viszont kunaiok lövődtek a falból és én ráléptem az aknára, ami fel is robbant. A robbanás lökésereje elsöpörte az utamból a kunaikat de engem is elrepített és a vállamba is ált a saját shurikenem. Már csak 1 percem maradt, de sikerült eljutnom a célig. - Gratulálok. Sikerrel végrehajtottad az első feladatot.
2. forduló: Itt a geninek csapatvezetési készségét tesztelték. Vagyis minden genin kapott egy 3 fős akadémiai tanulókból álló csapatot és el kellet őket vezetni egy hegy tetejére. Itt is volt időlimit, ami 1 óra volt. Mindenki az akadémiától indult egyszerre külön utakon. A két csapattársam még bent volt és még rajtunk kívül 23 genin. Az én kis csapatomnak az erdőn keresztül kellet eljutnia a kisseb hegyhez. Túl gyorsan haladtam ezért ők lemaradtak és hamar elfáradtak. Megálltak enni egy kicsit. Mikor visszafordultam értük láttam, hogy három vaddisznó akarja őket megtámadni. Dobtam 3 shurikent a vaddisznók elé és elmenekültek. A kis diákok érdeklődtek, hogy mért nem öltem meg őket és én csak annyit mondtam. - Azért mert joguk van az életre. Ezen kicsit meglepődtek. Nem számítottak arra, hogy egy genin így fogja fel a dolgokat. 40 percünkbe tellett, de eljutottunk a hegy lábához. Chakrát irányítottam a lábamba felszaladtam a csúcsra és rögzítettem 3 kötelet, amin ők felmászhatnak. Visszamentem hozzájuk és mondtam nekik, hogy másszanak fel rajta. Így is lett ők másztak felfelé és én mögöttük vigyáztam arra, hogy le ne essenek. Az egyik kötél elszakad, de én elkaptam a zuhanó kislányt és felrohantam vele majd megint vissza. A másik kettő sikeresen felmászott. Mikor felértünk láttam, hogy már sokan megérkeztek, de a csapattársaim sehol se voltak. Végül letelt az idő és kiestek a vizsgáról. Én sikeresen teljesítettem ezt a fordulót is.
3. forduló: Ebben a részben a geninek harci tudását tesztelték, de nem egymás ellen harcoltak hanem chuuninokkal. Az volt a lényeg, hogy egy bizonyos időn belül ne üssenek ki minket. Már csak én és 7 gyerek maradt bent. Mindenkinek a szerint kellet kibírnia amióta genin. Mivel én elég régóta genin voltam ezért fél órán keresztül bírnom kellet. Elég erős ellenfelet kaptam, de akkor sem fog megakadályozni abban, hogy letegyem a vizsgát. 10 percen keresztül csak kunaikkal és shurikenekkel harcoltunk, amikor észrevettem, hogy körülöttem mindenütt robbanó jegyzet volt. Eszembe jutott az 1. forduló és sikerült ugyan olyan gyorsasággal mozognom, mint ha ott se lettek volna. Ezen a többi vizsgázó egy kicsit meglepődött. Miután látta az ellenfelem, hogy ezzel semmit sem ért tovább harcoltunk, de most már egy kicsit komolyabban. Sőt még jutsukat is használtunk. Mikor már csak 1 perc maradt a harcból egy olyan jutsut használt, amit egy genin nem ismerhet és sikerült elkapnia. Már számoltak visszafelé 10-től, amikor nagy nehezen felkeltem és sikerült teljesítenem a 3. fordulót is. Így tehát sikerült teljesítenem a chuunin vizsgát komoly sebek szerzésével. Az ellenfelem elvitt a kórházba. Pár hét alatt már ki is engedtek majd hazamentem és éltem az életemet, de már chuunin-ként.
Örültem annak, hogy sikerült betartanom az öregnek tett ígéretemet és, hogy apám büszke lehet rám anyámmal együtt. Apám a vizsga alkalmából kettő nagyon különleges katanát készített nekem, amik különleges fémből készültek. Elfogadtam tőle a fegyvereket és mikor kipróbáltam őket nagyon meglepődtem. A sziklát is kettévágja. A kipróbálásuk után haza mentem és éltem a z életemet tovább.